Mi a történelem?

Edward Hall Carr 1892-ben született. Iskoláit a londoni Merchant Taylors’ Schoolban, majd a cambridge-i Trinity College-ban végezte, ahol ókortudományokkal foglalkozott. 1916-ban a Kül­ügyminisztérium állományába lépett, és 1936-ig hazájában és külföldön különböző külügyi felada­tokat látott el. 1936-ban az University College of Wales nemzetközi politika tanszékének professzo­ra lett. 1941 és 1946 között a The Times szerkesztő­jeként dolgozott, 1953-tól 1955-ig az oxfordi Bailiol College-ban a politikaelmélet oktatója volt. 1955-ben a cambridge-i Trinity College tanára lett. 1966- ban az oxfordi Bailiol College önkormányzati szer­vezetének tiszteletbeli tagjának választották. 1920-ban megkapta a Commander of the Order of the British Empire kitüntetést. Történészként nevét mindenekelőtt monumentá­lis Szovjet-Oroszország története című műve tette ismertté, melyet a Guardian „századunk egyik leg­fontosabb angol történeti müvének”, míg a The Times „kiemelkedő történetírói teljesítménynek” nevezett. Tizennégy kötetes művén 1945-tól kezd­ve majd harminc évig dolgozott. Egyéb jelentősebb munkái: A romantikus számű­zetés (1933), A húszéves válság 1919-1939 (1939), Békefeltételek (1942), Szovjet hatás a nyugati vi­lágra (1946) és Az új társadalom (1951). E. H. Carr 1982-ben halt meg. Nekrológjában a The Times ezt írta: „írásainak logikája ugyanolyan met­sző és éles volt, mint modora. A boncnok hűvös szaktudásával tárta fel a múlt anatómiáját... egyér­telmű, hogy a történészek és társadalomtudósok utána következő generációra komoly hatást gyakorolt.”